Kis pandák születtek a Nyíregyházi Állatparkban

A vörös macskamedve néven is ismert állatok, igen ritkán szaporodnak zárt tartási körülmények között

 9 hetesek  lettek a Nyíregyházi Állatpark kis panda (Ailurus fulgens) ikrei. A kölykök szüleikkel közös kifutóban élnek s a mai napon állatorvosi vizsgálaton vettek  részt, ahol a súlymérés ivarmeghatározás történt. A 2 egészséges nőstény utód 610 és 720g testtömegű jelenleg.

A nyíregyházi kis panda szülőpár  4 éve él  együtt,  Ting-ting Pozsonyból, míg Szecsuán a Dublin Zoo-ból  érkezett a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében . Fogságban nagyon nehezen szaporodnak, így hatalmas öröm és szakmai siker volt az ikerpár születése.

A kölykök szürke bundával látták meg a napvilágot s az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anya állat szinte egész nap a kicsinyeivel volt, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őket.

A vörös bundás kölykök most már rekord gyorsasággal növekednek s  már szüleik miniatűr másai. Egyre érdeklődőbbek a külvilág iránt is, így a szerencsésebb látogatók hamarosan megtekinthetik a ritka kis panda ikreket.

A vörös macskamedve néven is ismert állatok, a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket  a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat, fejpárnának vagy takarónak is használják. 

A  vörös macskamedve név az állatok  medvére emlékeztető külsejére utal ,ráadásul  ugyanolyan jól másznak fára-félig behúzható karmaik segítségével-, ill. nyalogatja magukat tisztára, mint a macska. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.

A mellső végtagjukon hat ujjuk van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat.

A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak csupán az 56% töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú  táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.

Nevével ellentétben nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik.

Jelenleg alig 10.000 egyed él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40%-kal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése ill. az orvvadászat miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek. Kínában a farkát használták seprűnek. ..