Kis pandák születtek a Nyíregyházi Állatparkban
A vörös macskamedve néven is ismert állatok, igen ritkán szaporodnak zárt tartási körülmények között
9 hetesek lettek a Nyíregyházi Állatpark kis panda (Ailurus fulgens) ikrei. A kölykök szüleikkel közös kifutóban élnek s a mai napon állatorvosi vizsgálaton vettek részt, ahol a súlymérés ivarmeghatározás történt. A 2 egészséges nőstény utód 610 és 720g testtömegű jelenleg.
A nyíregyházi kis panda szülőpár 4 éve él együtt, Ting-ting Pozsonyból, míg Szecsuán a Dublin Zoo-ból érkezett a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében . Fogságban nagyon nehezen szaporodnak, így hatalmas öröm és szakmai siker volt az ikerpár születése.
A kölykök szürke bundával látták meg a napvilágot s az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anya állat szinte egész nap a kicsinyeivel volt, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őket.
A vörös bundás kölykök most már rekord gyorsasággal növekednek s már szüleik miniatűr másai. Egyre érdeklődőbbek a külvilág iránt is, így a szerencsésebb látogatók hamarosan megtekinthetik a ritka kis panda ikreket.
A vörös macskamedve néven is ismert állatok, a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat, fejpárnának vagy takarónak is használják.
A vörös macskamedve név az állatok medvére emlékeztető külsejére utal ,ráadásul ugyanolyan jól másznak fára-félig behúzható karmaik segítségével-, ill. nyalogatja magukat tisztára, mint a macska. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.
A mellső végtagjukon hat ujjuk van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat.
A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak csupán az 56% töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.
Nevével ellentétben nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik.
Jelenleg alig 10.000 egyed él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40%-kal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése ill. az orvvadászat miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek. Kínában a farkát használták seprűnek. ..