Alfajai
• Indiai tigrispiton vagy burmai tigrispiton (Python molurus molurus) - Pakisztán, India, Nepál déli része, Banglades és Burma
• Szalagos tigrispiton (Python molurus bivittatus) - Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Dél-Kína (Szecsuán és Jünnan tartomány, Hongkong és Hajnan) Malajzia és Indonézia szigetei
Piros : indiai tigrispiton
Zöld terület: szalagos tigrispiton előfordulási területei
Megjelenése
Nagytermetű, robosztus testű kígyó. Az óriáskígyók családjának tagja, az alsóbbrendű kígyók képviselője, melyekre a combcsontok maradványai utalnak. Ezeket az ún. anális karmokat a kloákanyílás mellett láthatjuk. Bár lábakkal nem rendelkeznek, szükség esetén nagy sebesség elérésére képesek Testének színezete sárgás-fehér, melyet nagy barna foltok díszítenek
Nagyságuk elérheti az 550-650 cm-t, súlyuk a 150 kg-ot.
Életmódja
Rendszerint éjszaka vadászik, a nappalokat napfürdővel vagy egy föld alatti üregben tölti. Kitűnő szaglása alkalmassá teszi az éjszakai vadászatra. Ügyes úszó és gyakran él víz közelben.
Szaporodása
Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. Párzási idejük nagyjából szeptembertől novemberig tart. A nőstényeknél rövidebb és karcsúbb hímek ilyenkor rendszerint nem is táplálkoznak. A párzást követően 3-4 hónappal később a nőstény 40-100 tojást rak le fészkébe. (Kora előrehaladtával egyre több tojás kerül a fészekaljba.) , mi több, ki is költi őket. Ehhez hőre van szüksége, amelyről igen sajátos módon gondoskodik. A tojások köré tekeredve rendszeresen összerándul, így az izmok összehúzódásakor keletkező hő segíti elő a kiskígyók kikelését. Úgy tűnik, mintha a kígyó csuklana, pedig csak kotlik ilyenkor.
A kis pitonok 60-80 nap múlva kelnek ki.
Táplálkozás:
Elsősorban melegvérű emlősállatokra vadászik, amelyekre kitűnő szaglása és ajkán lévő érzékeny hőreceptorai segítségével talál rá. Kiöltött osztott nyelvével vizsgálja a levegőt, és a szaganyagokat a szájpadlásán lévő szervvel ( Jacobson-féle szerv) elemzi. Ha a piton a zsákmány közelébe jutott, hőreceptoraival érzékeli az állat testmelegét. Gyorsan lecsap áldozatára és nem ereszti. Valahányszor a zsákmányállat kilélegez, a kígyó fokozza a szorítás, mígnem az állat végül megfullad. Az állat mindig a fejénél kezdve nyeli egészbe zsákmányát. Egy kiadós eleségből néhány hónapig képes megélni.
Variációk:
A tigrispiton az egyik leggyakrabban szaporított kígyófaj. Albínó változata különösen népszerű.
