Megjelenése
A világ legnagyobb testű gyíkjának a súlya a 100 kilogrammot, magassága pedig a 90 centimétert is elérheti. Teste erőteljes, hosszan megnyúlt, koponyája hosszúkás, erőteljes állkapoccsal. Erős, hosszú végtagjai, egyenletesen elvékonyodó farka és jókora élénksárga villás nyelve van, amelynek lángszerű kilövellése azt a képzetet kelti, mintha láng csapna ki a szájából. Ez és tekintélyes termete épp elég volt ahhoz, hogy később az állatot komodói sárkányként emlegessék.
Ivari dimorfizmusuk gyenge, a nőstény valamivel kisebb, mint a hím.
Életmód és táplálkozás
Akár a legtöbb változó testhőmérsékletű hüllő, a komodói varánusz fagyökerek között vagy sziklahasadékokban alussza át az éjszakát. Ha felkel a nap, elindul táplálékot keresni
Ragadozó állat, természetes ellensége nincs. Szaglása kitűnő, így már messziről megérzi a zsákmány szagát. A fiatal állat madarakkal, tojásokkal, elhullott állatokkal táplálkozik, de a kifejlett példány képesek elejteni a vaddisznót, vagy a szarvast is. Esetenként saját utódait is fölfalja, ám legkiadósabb tápláléka a döghús.
A döghús gyártására van egy jól bevált módszere, ami nagyon veszélyessé teszi őt minden élőlény számára. Harapása, ha nem is olyan gyorsan, de biztosan végez áldozatával, hisz a szájüregben olyan kórokozó baktériumok élnek, melyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak, valamint az elmúlt években kiderült, hogy a felső álkapcsában 2 méregmirigy is található.
Amikor egy sárkány rátámad áldozatára, nem feltétlenül akarja ott helyben elfogyasztani, elég egy harapás, és már tovább is áll. Egy-két nap és megharapott állat elpusztul vérfertőzésben, ekkor a sárkány rendkívül jó szaglását kihasználva megkeresi a bűzlő tetemet és nyugodtan bekebelezi.
Szaporodása
A párzási időszak általában június végére vagy július esik.. Ekkor kerül sor a hímek közötti küzdelemre: az előjogok természetesen csak a párharc győztesét illetik meg, miáltal kizárólag a legerősebb örökítheti át a tulajdonságait az utónemzedékre.
A párzás után öt héttel a nőstény lyukat váj a meleg, nedves földbe és lerakja a tojásait. ( ezek száma a nőstény korával és nagyságával növekszik )
Ettől fogva kívül őrködik és a kicsik kikeléséig nem is táplálkozik: a farkában elraktározott zsír tartja életben.
Az utódok 8 hónappal később kelnek ki, s egyelőre nagyon eltérnek kifejlett rokonaiktól: fürgék, élénk mintázatúak, a bőrük színe a fák kérgéhez, lombozatához Ez nem véletlen, ugyanis már a kikelésük pillanatában is az ösztöneik irányítják őket, villámgyorsan fel a legközelebbi fára, a lombok adta menedékbe, hiszen alig 20cm állatok a sziget minden zsákmányra éhes állata számára áhított csemegét jelentenek.
A komodói varánusz egyik különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre. Ennek lényege, hogy a nőstények alkalmanként hímek „közreműködése” nélkül is képesek utódoknak életet adni. Előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is, rendkívüli ritkaságnak számít. -ez a londoni és a chesteri állatkertekben világra jött utódokról kétséget kizáróan bebizonyosodott.
Biológiai okokból a szűznemzésből származó utódok csak hímek lehetnek.
Komodói sárkány az állatkertekben
Impozáns mérete és különleges megjelenése miatt a komódói sárkány felfedezése óta nagyon áhított faj az állatkertek számára. Indonézia sokáig csak különlegesen ritka alkalmakkor adott komodói varánuszokat külföldi állatkerteknek és a vásárlásra is csak nagyon ritkán nyílt mód. Emiatt a komódói varánusz elég ritka faj volt az állatkertekben. Jelenleg a fogságban való tenyésztés megoldott ugyan, de most sem tekinthető különösen gyakori fajnak. A faj Európában csak tizennégy állatkertben látható.
Tudod-e?
A komodói óriás varánuszt meglehetősen későn, csak 1912-ben írta le a tudomány számára Major P. A. Ouvens, a buitenzorgi (Jáva) botanikus kert vezetője.
A tévedések elkerülése végett a komodói sárkány a legnagyobb, ám nem a leghosszabb. A Salvadori-féle varánusz hossza, amely Új-Guinea lakója, jóval gyakrabban meghaladja a 3 métert, mint komodói rokona, a leghosszabb ismert komodói sárkány ugyan majdnem 4 méter, de ez nagyon ritka. Ugyanakkor, míg az összes többi nagy varánuszfajnál az állat teljes hosszának legalább kétharmadát a farok teszi ki, addig a komodói sárkánynál ez mindössze az állat hosszának a fele. Tehát jóval erőteljesebb és nehezebb az összes többi fajtársánál.
IUCN sebezhető
