Élőhelye: Tengeri faj, korallzátonyok közelében fordul elő 100 m-es mélységig.
Élőhely éghajlata és földrajzi kiterjedése: Trópusi elterjedésű, elterjedési területe az é.sz. 30° és a d.sz. 23° szélességi fokok közé esik.
A faj kifejlett egyedeinek ajkai megvastagodnak, homlokukon pedig előreálló búb fejlődik. A fiatal példányok halványzöldes színűek, pikkelyeiken megnyúlt foltok találhatók, melyek egymás folytatásaiként csíkokká formálódhatnak. Szemeik mögött két fekete vonal látható. Maximális testhossz 229cm (standard hossz), az átlagos testhossz 60cm. A legnagyobb dokumentált testsúly 191kg, a maximális dokumentált életkor 32 év.
A zátonyok külső, meredek lejtőin, a tengerfenék mélyedéseinek lejtőin, illetve a lagúnák zátonyai közt találhatunk rá. Bentopelágikus, vagyis a nyílt vizek fenék közeli zónáit kedveli, a 2 és 60 méter közti mélységi zónában tartózkodik a legszívesebben. Általában magányos, de néha párban is látható. Fiatal egyedeivel főleg a lagúnák korallokban gazdag zátonyain találkozhatunk, melyek bővelkednek az Acropora nevű agancskorallokban, de meglátogathatják még az algazátonyokat és a zátonyokat borító tengerifű mezőket is. A kifejlett egyedek nappal a zátonyok közt barangolnak, éjszaka pedig azok barlangjaiban vagy kiszögelléseik alatt keresnek menedéket. Táplálékuk nagyrészt puhatestűekből, halakból, tengeri sünökből, rákokból és más gerinctelenekből áll. Egyike a kevés ragadozónak, mely képes az olyan mérgező állatokat is elfogyasztani, mint a tengeri nyúl, a bőröndhal, vagy a töviskoronás tengeri csillag. Hong Kongban vásárolhatunk belőle az élőhal-piacon, de láthatjuk akváriumokban is. Néhány helyen sportból vadásszák.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája alapján a faj a Veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Emberre nem veszélytelen, néhány beszámoló ciguatera-mérgezést említ.
