Borjúfóka

Az északi félteke legszélesebb körben elterjedt fókája. Idejének nagy részét a vízben, a víz felszíne alatt tölti, a szárazföldön meglehetősen esetlenül mozog. Az északi vizek alacsony hőmérsékletétől vastag  zsírréteg védi, ami amellett hogy kiváló hőszigetelő, tápanyagraktárt is jelent az állat számára. Teste tökéletesen alkalmazkodott a vízi élethez; áramvonalas, torpedóalakú és teljesen sima, még fülkagylói sincsenek. Orrnyílásai zárhatók, fogai a síkos zsákmány megfogásához idomúltak.